A köztársasági elnök kitűzte a népszavazás dátumát: 2008. március 9. A kérdés, hogy 2009. január 1-étől fogunk e kórházi napidíjat, illetve vizitdíjat fizetni. Véleményem szerint ennek a kérdésnek a súlya elenyésző ahhoz képest, hogy marad az egybiztosítós rendszer vagy megjelennek a piacon az üzleti biztosítók.
Attól, hogy eltörlik a vizitdíjat jobb lesz az embereknek vagy nem? Ha esetleg megemelték volna az egészségbiztosítási hozzájárulást, akkor abból lett volna ekkora felhajtás? Miközben annak összege jóval nagyobb lenne éves szinten, de mégse foglalkoznának vele, mert az emberek nem közvetlenül érzik meg.
Ha megszüntetik a vizitdíjat, akkor valóban bukik az egészségügyi „reform"? A válasz szerintem egyértelműen nem. A vizitdíj fontos része a reformnak, de egyáltalán nem a legfontosabb. Felvetődött már amúgy is a kormánypárti politikusokban, hogy a vizitdíjat kifizettetik a biztosítókkal, ami persze teljesen értelmetlen döntés lenne.
Mi célt is szolgál a vizitdíj? A vizitdíj legfontosabb célja, hogy az emberek érezzék annak a súlyát, ha orvoshoz fordulnak. A vizitdíj bevezetése óta valóban kevesebben fordulnak orvoshoz. Mindenki ismeri a háziorvosnál, szakorvosnál a hosszú sorokat, mikor a szomszéd nénike fél órán keresztül beszélget a háziorvossal, és a sor pedig nem halad. Az ilyen felesleges orvoshoz fordulások nagyrészt a vizitdíjnak köszönhetően lecsökkent. Felmerül a kérdés viszont, hogy ezek valóban felesleges időtöltések? A szomszéd néninek valószínűleg nincs szervi baja, de lelki annál inkább. Ezentúl ki fogja őt meghallgatni? A vizitdíj bevezetése mellett meg kellett volna erősíteni a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket, de ez nem történt meg. A vizitdíj csak, akkor lenne helyén való, ha az egyéb nem szakorvosi tevékenységek megerősödtek volna és a vizitdíj valóban arányos mértékű lenne.
Mit értünk arányos mértéken? Akkor lenne arányos, ha elég magas lenne, ahhoz, hogy az ember megfontolja, hogy valóban orvosra tartozó problémája van, de elég alacsonynak ahhoz, ha konkrét baja van, akkor tényleg elmenjen. A 300 forintot önmagában valóban elég alacsonynak érezhetjük, de ha utána számolunk, akkor rájöhetünk, hogy a 300 forint nem 300 forint. Nézzünk egy egyszerű estet, ahol semmilyen komplikáció nem történik. A beteg elmegy a háziorvosához, aki beutalja valamelyik szakrendelőbe, a szakrendelőben megvizsgálják, majd kontrollra visszarendelik. A kontroll után, pedig akkor már egészséges páciens megjelenik a háziorvosánál is. Ez összesen 4 megjelenés, azaz 1200 Ft. Az 1200 forint viszont már egyáltalán nem elég alacsony, ahhoz, hogy ne riassza el a beteget. Összességében úgy gondolom, nem a vizitdíjjal van a probléma, hanem a kialakított rendszerrel.
Mi a helyzet a napidíjjal? Ennek a szedése szerintem teljesen érthetetlen. Az emberek a kórházakba nem unalmukban fekszenek be, hanem, mert oda egy szakorvos beutalta. Az így beszedett összeg viszont elenyésző ahhoz képest amennyibe egy fekvőbeteg ellátás kerül. Így a kórháznak ez nem jelent komoly bevételt, ezzel szemben a betegnek jelentősebb kiadás.
Utolsó kommentek