Egészségbiztositási pénztárak megalakulása

Félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy nem ellenzem a több-biztosítós rendszer bevezetését, de nem is támogatom. Egyszerűen annyira kevés és az is fals információ lát napvilágot, hogy egyszerűen nem lehet észérvek alapján dönteni. A kormánypárt elindította „felvilágosító" kampányát korábban, de most már az Mszp saját oldalt is indított: http://egeszsegbiztositas.mszp.hu/index.php

Nagyon fontosnak tartanám, hogy minden politikai oldal készítse el a saját oldalát, de ne ilyen stílusba.  Az oldal megint nem szól semmiről, nem tárja az emberek elé a valóságot. Vigyázz arra, hogy ne hazudjon, de elfelejt igazat mondani. A féligazság, pedig rosszabb, mint a hazugság.

Legjobb példa a „rémhír" terjesztések cáfolása:

5. "Megszűnik a szabad orvosválasztás."

Tévhit. Az új rendszer a szabad orvosválasztás terén nem hoz érdemi változást. Ahol teljes szabadságunk volt eddig, az lesz ezután is, ahol pedig eddig sem volt korlátlan a szabadságunk, most is megmaradnak bizonyos korlátok.

Tegnapi írásunkban pont erről irtunk, hogy ma sincs szabad orvosválasztás a szabályok szerint, de az emberek ezt nem érzik. Ha megint azt hallják, hogy semmi nem változik, akkor megint csak félrevezetés történik. Attól, hogy ma is ez a törvény attól még ezt senki nem tartja be, mert nem tartatják be.

Az oldalon nincs lehetőség nyílt fórumon vitázni, csak kérdést lehet feltenni, amelyre állítólag majd válaszolnak, viszont az látszik, hogy az oldalra csak szűrt információk kerülhetnek, melyet előtte többen leellenőriznek.

Kíváncsian várjuk a Fidesz, Szdsz oldalait is a témában, bár előre félünk a Fidesz ingyenes egészségügyet hirdető szlogenjétől. Lehet, hogy a költségtérítések után nem vonnak egészségügyi járulékot, de az átlag ember nem költségtérítésből, hanem fizetésből él, sajnos tőlük már nagyon régóta vonnak és nem is keveset.

Egyrészt a megjelenő pénztárak mögött már tapasztalt szakemberek állnak, akik ezt a feladatot sokkal költséghatékonyabban, valamint mivel a lobbik kevésbé fognak rájuk hatni, ezáltal jobban is tudják végezni. Viszont felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség ellátásszervezésre miközben szabad orvos-választás és intézmény-választás van.

A helyzet az, hogy ma már hivatalosan nincs szabad orvosválasztás. A törvény szerint amennyiben a páciens meg szeretné választani az orvosát, akkor azért részleges térítési díjat kellene fizetnie. Ez az ellátás 30%-a maximum 100.000 Ft lenne. A gyakorlatban viszont azt látjuk, hogy ez nem történik így? Miért mond le egy intézmény ekkora összegről, miközben a törvény ezt megengedi számára? Azért teszi ezt, mert ez számára nem jelent valójában többletbevételt, mivel az OEP ennyivel kevesebb pénzt utal neki az adott ellátásért. Mivel az intézmény nem érdekelt abban, hogy felesleges dokumentációt, pénzkezelést folytasson, ezért ez még nem működik, de persze kérdés az, hogy mikor változtatják meg ezt a szabályt, illetve mikor vezetnek be szigorúbb ellenőrzést ennek betartására.

Intézmény-választás szabadsága is megszűnik várhatóan. Jelenleg is csak, akkor választhat szabadon intézményt valaki, ha emelt összegű vizitdíjat fizet, illetve fekvő intézet esetén befogadási nyilatkozatot szerez az adott intézménytől. Mivel az adott intézmény teljesítménye bekorlátolt, ezért ilyen nyilatkozat adása egyre ritkább lesz. Valamint a törvény szerint csak akkor adhatnak ilyet az intézmények, ha amúgy a területükhöz tartozó összes beteget azonnal ellátják, tehát nem kell őket emiatt később ellátni. Ennek az ellenőrzése se folyik jelenleg, ezért érezhetjük azt, hogy jelenleg még szabad a választás.

A fentiekből következően a pénztárak fő feladata lesz, hogy a törvényeket betartassák, ezáltal a szabad választás lehetősége megszűnik. Ennek megszüntetéséhez viszont nagyon komoly ellátás-szervezés szükséges. Ez az, amit az állam a különböző lobbik miatt nem tud ellátni. Minden önkormányzat a jobbik kórházhoz szeretne tartozni, de ez fizikailag lehetetlen. Ennek ellátásához egy profitorientált, lobbiktól mentes szervezetre van szükség.

 A mai egészségügyben kettős finanszírozás van, és a jelenlegi törvénytervezet szerint ez az állapot meg is marad. Mit is jelent ez pontosan?

Az egészségügyi intézmények mindig az aktuális ellátás értékét számolhatják el. Ez azt jelenti, hogy csak a konkrét esetnél felmerülő költségeket. (Fekvőbeteg ellátás esetén ez nem igaz teljesen, ott betegségcsoportokhoz rendelt átlagfinanszírozás történik. Erről majd későbbiekben írunk részletesen.). Ebből az elszámolásból következik, hogy az amortizáció nem kerül finanszírozásra. Ebből következően az intézményeknek nincs miből tartalékot képezniük új műszerek, gépek vásárlására. Az ilyen nagy értékű beruházásokat a fenntartónak kell finanszíroznia. A kórházak többségében a fenntartó az adott önkormányzat vagy maga az állam.

Többször halljuk, hogy a pénztárak megjelenésével a magántőke is megjelenik, és sokkal jobb színvonalon történik majd az ellátás. Ennek viszont ellentmond a fenti tény. Addig amíg nem szűnik meg a kettős finanszírozás, addig a komoly beruházásokat ugyanúgy az államnak, önkormányzatnak, tehát tulajdonképpen az adófizetőnek kell állnia.

A következő magyarázat a www.magyarorszag.hu/egeszsegbiztositas oldalról származik:

„De akkor miért nem beszélhetünk több-biztosítós modellről?

Azért, mert az egészségbiztosítási pénztár nem biztosító, így nem is teheti meg azt, amit egy biztosító megtehet. Gondoljunk akár a személygépkocsi-, vagy a lakásbiztosításokra! Ezekben az esetekben a biztosítási díj mértékét kockázatelemzés után számolják ki: akinek több érték van a lakásában és még egy biztonsági zárra sem költ, vagy rendszeresen karambolozik az autójával, annak nagyobb lesz a biztosítási díja; aki viszont riasztóval látja el a lakását és balesetmentesen közlekedik, annak kisebb.

Az egészségügy területén azonban az állam ilyen különbségtételt nem enged meg. A járulékfizetés az új modellben is változatlanul jövedelemarányos lesz és nem kockázat-arányos. Az egészségügyi ellátást a jövőben is a szükségletnek megfelelően kapjuk, függetlenül attól, hogy a jövedelme alapján ki, mennyi járulékot fizet. Nem jöhet létre gazdagok és szegények, segítségre szorulók és erejük teljében lévők biztosítója.

Egy biztosító marad, és az mindannyiunké lesz."

Vizsgáljuk meg az egyes állításokat külön:

Nem kockázatalapú a finanszírozás.

Ez az állítás az állampolgár szempontjából félig valóban igaz. Mindenki ugyanúgy a fizetésével arányosan fog fizetni járulékot, valamint a mindig aktuális törvény szerint, függetlenül attól, hogy melyik pénztárnak a tagja. A pénztár ezek után viszont nem ugyanakkora összeget fog kapni az egyes beteg után, hanem a nagy közös kasszából egy kvóta rendszer szerint részesedik. Ezek kidolgozása jelenleg is zajlanak, így konkrétummal még nem lehet szolgálni, viszont ezek lehetőségéről biztos fogunk még írni. Az, hogy nem kockázatalapú a finanszírozás már ma se igaz teljes mértékben, mivel a vizitdíj és a napidíj formájában már jelent meg önrészfizetés.

Az egészségügyi ellátást a jövőben is a szükségletnek megfelelően kapjuk.

Ez az állítás már ma se igaz teljesen. Az OEP már ma is TVK szerint finanszíroz. Ez azt jelenti, hogy minden kórháznak, szakrendelőnek maximálják, hogy mekkora bevétele lehet. Ezt a TVK-t jó pár éve vezeték be, akkor azzal a kísérőszöveggel, hogy ez csak átmeneti időszakra vezetik be. Az átmeneti időszak azóta is tart, sőt az új törvénytervezetbe is bekerült, hogy az egyes pénztárak volumenre köthetnek szerződéseket, azaz meghatározhatják, hogy egy műtétből egy hónapban maximum hányat végezhetnek. Az igazi veszélyforrás ezen volumenek meghatározása lehet. A már ma is megjelenő várólistákból valószínűleg egyre több lesz. Az egészségbiztosítási felügyelet időnként hirdeti, hogy egyes műtéteket más kórházban sokkal hamarabb ellátnak, és hogy menjenek oda az emberek. Mi ezzel a probléma? Egyrészt az a másik kórház messze van, másrészt kérdés, hogy az adott kórház miért tudja ellátni azokat a betegeket. Elég nagy az esély arra, hogy ezek a kórházak nem veszik figyelembe a volumen korlátokat, melynek következtében veszteségesen működnek. A veszteséget pedig a fenntartó önkormányzat állja. Ez egy üzleti modellben nem fog működni. Ha viszont minden kórház betartja a rá vonatkozó volumeneket, és ingyen nem fog betegeket ellátni, akkor nagy valószínűséggel ott is várólisták fognak kialakulni. Ezt a minisztérium se tagadja, sőt külföldi példákkal támasztja alá, hogy egy vagy másfél éves várakozási idő teljesen természetes.

Nem jöhet létre gazdagok és szegények, segítségre szorulók és erejük teljében lévők biztosítója.

A biztosítók vagy pénztárak tényleg nem lesznek a szegényeké vagy a gazdagoké, de a gazdagok nem fogják igénybe venni a biztosítók (pénztárak) szolgáltatásait, mivel a hosszú várólistákat nem fogják végigvárni, így inkább fizetős ellátásokat fognak választani, amit valószínűleg majd a pénztárak magántulajdonosai a saját biztosítójukon keresztül fognak nyújtani, mivel az ilyen fajta biztosítás nyújtását a pénztáraknak tiltják, de azt nem tilthatják, hogy a biztosító tegye ezt. Természetesen ez csak egy vízió, de ennek bekövetkezése nem kizárt.